NAPRAFORGÓ KISVIRÁG ALAPÍTVÁNY

ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA

Alulírott alapítók a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A-F §-ai alapján az alábbi alapítvány létrehozását határoztuk el. Az Alapítványt a Fővárosi Bíróság 2010. február 25. napján kelt végzésével 11.049. sorszám alatt nyilvántartásba vette. Az Alapítók a változásokat figyelembe véve az Alapító okiratot az alábbiakban foglalják egységes szerkezetbe.

1.            Az Alapítvány neve:                 Napraforgó Kisvirág Alapítvány

2.            Az Alapítvány székhelye:           1147 Budapest, Fűrész u. 13.

3.            Az alapítók:           Varga Zoltán ...... szám alatti lakos és

                                              Barabás Mihályné........szám alatti lakos.

4.         Az Alapítvány célja:

A gyermekek testi és szellemi, lelki fejlődésének elősegítése. Családi napközik, óvodák támogatása, amely a hét év alatti gyermekek napközbeni ellátását szolgálja, és magában foglalja a gyermekfelügyelet, játszóház, óvoda, foglalkozás (képesség- és készségfejlesztés, idegen nyelv oktatás) tevékenységeket, az 1997. évi XXXI. Tv. 146. § (1) bekezdésére tekintettel a szülők által fizetett térítési díj ellenében vagy térítésmentes szolgáltatás keretében, ezzel is segítve a gyermekek fejlődését, nem utolsó sorban pedig a gyermekek szüleinek elhelyezkedését/visszatérését a munkaerőpiacra. Elsősorban az édesanyák munkaerőpiacon történő elhelyezkedését, és ezzel az alapítvány kifejezett jelleggel segíti a közhasznú tevékenységeket, mely lentebb felsorolásra is kerül. Ezen körben a családsegítés és szociális tevékenység egyértelműen meghatározható, az édesanya újbóli elhelyezkedésének pozitív hatása a család egységére vonatkozóan akár 4, 6, vagy 8 órás munkavégzés keretében, mely cél az alapítvány tevékenysége nélkül egyáltalán, vagy csak korlátozott mértékben érhető el.

A nevelés és oktatás terén a családi napközik és óvodák által végzett aktív foglalkozások, melyek nem kizárólag a gyermek felügyeletében, megőrzésében nyilvánulnak meg, egyértelműen meghatározható a képességfejlesztés tevékenysége, mely körben nem kizárt a gyermekek esetleges idegen nyelvű oktatása is, mely a közoktatást szolgáló tevékenység egyértelmű megjelenési formája.

A családsegítés, nevelés, oktatás és képességfejlesztés keretein túl nyilvánvalóan a gyermek- és ifjúságvédelem is szerepet kap a családi napközik és óvodák támogatása körében, mely esetben az alapítvány célja nyilvánvalóan azon családi napközik és óvodák támogatása, mely tevékenysége során hangsúlyt fektet az előbb meghatározott gyermek- és ifjúságvédelmi szerepére, mely esetben az adott intézmény a megőrzésen és képességfejlesztésen túl a gyermek fejlődése érdekében kapcsolatot tart a gyermek szüleivel, elősegíti a gyermek egészséges fejlődését.

Családi napközi működtetéséhez felkészítő tanfolyam keretében felnőtt képzés, valamint más tanfolyamok folytatása, amely a sikeres munkaerő piaci elhelyezkedést segíti elő. 

A Napraforgó Kisvirág Alapítvány közhasznú szervezetként tevékenysége során olyan tartós közérdekű célokat szolgál, közfeladatokat lát el, amelyről törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A tevékenységének és gazdálkodásának főbb adatai nyilvánosak, azokat saját honlapján nyilvánosságra hozza.

Az Alapítvány az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: 

-          Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Közfeladat: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 1 fejezet, 5 fejezet 7. § (1), 6 fejezet 8.§ (1) (4))

-     szociális tevékenység, családsegítés (Közfeladat: a családok védelme és a családok jólétének erősítése – 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről 1. – 6. §) (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról III. fejezet A gyermekek védelmének rendszere 15. § 2. bekezdés b), VI. fejezet Gyermekjóléti alapellátások 41. § (1) (3) b), Családi napközi 43. § (1) (2) (3)) (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2. értelmező rendelkezés 2. § 16 hatósági jellegű képzés)

-     gyermek- és ifjúságvédelem, (Közfeladat: 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, II. fejezet: Alapvető jogok és kötelességek Gyermeki jogok 6.§ (4) (5) (5a) (6), Gyermeki jogok védelme 11. § (1), III. fejezet A gyermekek védelmének rendszere 14. § (1) (2) (3))

-          közoktatást szolgáló tevékenység (Közfeladat: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 1 fejezet, 5 fejezet 7. § (1), 6 fejezet 8.§ (1) (4))

-          közérdekű rendezvények, sportesemények szervezése. (Közfeladat: a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása – 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a közigazgatási megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről 121. § a.-b.) (Közfeladat: az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése – 2004. évi I. törvény a sportról 49. § c.-e.)

5.         Az Alapítvány gazdálkodási rendje:

5.1.            Az Alapítvány vagyona:

Az Alapítvány vagyona az Alapítók által felajánlott 150.000.- Ft, azaz egyszázötvenezer forint, melyből Barabás Mihályné (szül.: ......) ...........szám alatti lakos alapító 75.000.- Ft, Varga Zoltán ......szám alatti lakos alapító 75.000.- Ft összeget bocsát az Alapítvány rendelkezésére. Ezen összeget az Alapítók az Alapítvány nevére megnyitandó bankszámlájára befizették.

Az alapítvány céljainak bővítése érdekében az alapítók újabb alapítói vagyon felajánlását határozták el, 150.000.-Ft, azaz egyszázötvenezer forint összegben, melyből Barabás Mihályné alapító újabb 75.000.-Ft, Varga Zoltán alapító szintén újabb 75.000.-Ft összeget bocsát az alapítvány rendelkezésére. Ezen összeget az alapítók az Alapítvány nevén lévő bankszámlára befizették.

Az Alapítvány céljainak megvalósítására induló vagyon, annak hozadékai, a közadakozásból befolyó összegek, valamint az Alapítvány bevételei (támogatások, vállalkozásból származó nyereség, stb.) felhasználhatók. Az Alapítvány gazdálkodása során elért eredmény nem osztható fel.  Az Alapítvány gazdálkodása során elért eredményét visszaforgatja az Alapító Okiratban foglalt tevékenységekre. Az Alapítvány kuratóriuma az alapítványi vagyont pályázat útján, vagy egyéni elbírálás alapján használhatja fel.

5.2.            Az Alapítvány forrásai:

-          az alapítványi célra fordított vállalkozásokból származó eredmény

-          az alapítványhoz csatlakozó felajánlása

-          az egyéb forrásból származó bevételek és az alapítványi célokat szolgáló kiadások különbözete

-          az Alapítók további hozzájárulásai

-          az államháztartás alrendszereiből, vagy más adományozótól közhasznú célra, vagy működési költségek fedezésére kapott támogatás, illetve adomány

-          a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel

-          egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.

5.3.            Az Alapítvány költségei:

-          a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

-          az egyéb, cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

-          a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

-          az alapítvány által más nonprofit szervezet (pl. alapítvány, non profit Kft. stb.) részére fizetett támogatási összeg.

A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az alapítvány által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

6.         Az Alapítvány működési rendje:

6.1.      Az Alapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy bármikor csatlakozhat pénzbeli, vagy – a kuratórium egyetértésével – természetbeni hozzájárulással, amennyiben

-          az Alapítvány alapító okiratában foglaltakat magára kötelezőnek fogadja el.

-          Az Alapítvány vagyonát bármely módon gyarapítja.

-          A kuratórium a csatlakozást elfogadja.

A devizában történő esetleges befizetésekre az Alapítvány külön devizaszámlát nyit.

6.2.      Az Alapítvány köteles az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.

6.3.   Az Alapítvány – amennyiben az a céljait nem veszélyezteti – közhasznú céljainak megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az induló vagyon és a gazdálkodás eredménye (kamata, befektetések, vállalkozások jövedelme) nem osztható fel, az csak az Alapítvány céljaira, az alapító okiratban meghatározott célokra fordítható.

6.4.   Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, független a pártoktól. Országgyűlési képviselőjelöltet nem állíthat, és nem támogathat, politikai pártoktól nem fogadhat el, és azoknak nem adhat támogatást.

6.5.   Az Alapítvány nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

6.6.      Az Alapítvány kezelő szerve és képviselője a Kuratórium.

A Kuratórium tagjait az Alapítók jelölik és nevezik ki határozatlan időtartamra, s a visszahívás joga is az Alapítókat illeti meg. Az Alapítók közeli hozzátartozói (Ptk. 685. §) nem lehetnek a Kuratórium tagjai.

Az Alapítvány kurátora más személyt nem bízhat meg a képviseletével.

Az Alapítvány Kuratóriuma – a hatályos jogszabályok és a jelen alapító okirat keretei között – meghatározott ügyrend szerint végzi a tevékenységét.

Az Alapítvány biztosítja a Kuratórium működéséhez legszükségesebb személyi és tárgyi feltételek anyagi fedezetét.

 7.                  A Kuratórium:

A Kuratórium az Alapítvány legfőbb szerve. A Kuratórium minimum három, maximum kilenc tagból áll, melynek tagja az elnök is.

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az alapítvány legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az alapítvány által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzlet-lezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, vagy törölte.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Kuratórium tagjait a tevékenységükért díjazás nem illeti meg, azonban a tevékenységgel kapcsolatban felmerült és igazolt költségeiket az Alapítvány megtérítheti.

A Kuratórium tagjait az elnök jutalomban részesítheti.

A Kuratórium elnöke munkaviszonyt létesíthet, vagy egyéb munkavégzésre irányuló szerződést köthet.

Az Alapítvány működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat az elnök, vagy meghatalmazottja látja el.

A Kuratórium működésének részletes szabályait maga határozza meg.

A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülést tart.

Az Alapítvány Kuratóriumának tagjai:

-          Zavatyil Zsuzsanna (szül.: ......, an.: ......) .......szám alatti lakos

-          Kőhidi Andorné (szül.: ......., an.: .......) ......szám alatti lakos

-          Málnai Andrea (szül.: ........, an.: ......) ........ szám alatti lakos

Az Alapítvány Kuratóriumának elnöke:

Zavatyil Zsuzsanna (szül.: ..............., an.: ............) .......szám alatti lakos

A Kuratórium tagjai kijelentik, hogy velük szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

Az Alapítvány cégjegyzése akként történik, hogy a Kuratórium elnöke, a kézzel, vagy géppel előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégszöveg alá a nevét önállóan írja az aláírási címpéldánynak megfelelően.

Az Alapítvány vagyona feletti utalványozás joga, összeghatár nélkül – a Kuratórium elnökének önállóan van. Ötmillió forintig az elnök által egyedi esetre írásban felhatalmazott személy is jogosult.

8.                  A Kuratórium működési rendje:

8.1.      A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:

-          az Alapítvány vagyonának kezelése, amely kiterjed minden olyan intézkedésre, amely a vagyon használatát, hasznosítását, megőrzését és gyarapítását segíti elő.

-          Az alapítványi vagyonból a saját működési körébe is befektethet, s azt – elsődlegesen befektetési céllal – másutt is felhasználhatja.

-          Dönt az Alapítványhoz csatlakozási ajánlat elfogadásáról. Amennyiben a csatlakozási ajánlat feltételei az alapítványi célok kiegészítését, a kedvezményezettek körének kiszélesítését eredményezné, az ajánlatot kizárólag abban az esetben fogadhatja el, ha az az eredeti célokat nem sérti, vagy veszélyezteti. Az ajánlat elfogadását az elnök írja alá.

-          Az alapítványi célok értelmezése. Az értelmezés elvi jellegű lehet, s az az Alapító okirat mellékletét képezi.

-          Az alapító taggá nyilvánítás joga.

-          Az alapítványi javak felhasználásának mértéke és sorrendjéről döntés.

-          Az éves beszámoló elfogadása.

-          A közhasznúsági melléklet elfogadása, melybe bárki betekinthet.

8.2.      A Kuratórium tagjait az elnök – a napirendi pontok feltűntetésével – legalább tíz nappal korábban e-mail útján hívja össze.

-           Az ülések nyilvánosak.

-           A Kuratórium szavazóképes, ha a tagok egyszerű többsége megjelent.

-           Amennyiben a Kuratórium nem határozatképes, az elnök a megismételt ülést legalább 8 napon túl, de 30 napon belül – azonos napirendi pontokkal – ismételten összehívja. A megismételt kuratóriumi ülés határozatképes, ha a tagok egyszerű többsége megjelent.

-           A döntéseket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadásához háromnegyedes szavazati arány szükséges.

-           A Kuratórium határozatainak végrehajtása, az Alapítvány működtetése a Kuratórium ülései között az elnök feladata.

-           A Kuratórium tagjainak 10 (tíz) §-a jogosult a Kuratórium elnökénél írásban – az ok megjelölésével – kezdeményezni az Alapítvány Kuratóriumának összehívását. A tagokat – a napirend pontos megjelölésével – írásban, a gyűlés időpontját megelőzően legalább 10 nappal értesíteni kell.

-           A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet valamennyi jelenlévő tagja aláír. A Kuratórium elnöke nyilvántartást vezet a Kuratórium határozatairól. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szavazás idejét, helyét, módját, a szavazatok arányát (a nemmel szavazók név szerinti felsorolását), a döntés tartalmát. A határozatokról az érintett személyeket 15 napon belül írásban kell értesíteni. A határozatok nyilvánosak.

-           A Kuratórium elnöke minden év január hó 30. napjáig köteles beszámolni a Kuratóriumnak az előző évben végzett tevékenységről.

-           A Kuratórium elnöke minden hónap első hétfőjén fogadóórát tart. A fogadóóra időpontját, az Alapítvány működésének, szolgáltatásának igénybevételi módját évente egy alkalommal az Alapítvány honlapján közlemény formájában közzéteszi. A fogadóórán lehetőséget biztosít arra, hogy a keletkezett iratokba bárki betekinthessen.

-           Az Alapítvány szolgáltatásainak igénybevételi módjáról az Alapítvány honlapján rendszeresen tájékoztatást ad, a működésről rendszeres beszámolót közöl.

-           A Kuratórium elnöke intézkedik, hogy a Kuratórium határozatai és közhasznúsági mellékletei az alapítvány honlapján közlemény formájában közzétételre kerüljön.

9.         A felügyelő bizottság

9.1.      Az Alapítvány felügyelő szerve a felügyelő bizottság, amely 3 főből áll. A felügyelő

bizottság tagjait az Alapítók kérik fel határozatlan időre. A felügyelő bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A felügyelő bizottság tagjai vezető tisztségviselőknek minősülnek.

A felügyelő bizottság tagjai:

Kollányi Kézy Judit Katalin  ....................... felügyelő bizottsági elnök

Kiss Krisztina Gabriella .......................

Peller Mária Magdolna ..................

9.2.      A felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülhetnek.

A felügyelő bizottság tagjai megbízásukat az alapító okirathoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

9.3.      A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg – amely nem lehet ellentétes az alapító okirattal –, és a szerint működik.

A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. 

Az ülések összehívását a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell.

A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább két tag az ülésen jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal – legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel – két tag jelenléte esetén egyhangú – nyílt szavazással hozza.

A felügyelő bizottság ülései általában nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

9.4.      A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.

A felügyelő bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a felügyelő bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

9.5.      A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

9.6.      A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:

−a tag halálával,

−lemondással,

−az Alapító által történő visszahívással,

−a felkérés időtartamának lejártával,

−az Alapítvány megszűnésével.

10.       Az Alapítók alapítói jogaiknak a gyakorlására – cselekvőképességénekelveszítése vagy halála esetén – Kovács Zoltánné (szül.: ....., an.: .....) ....... szám alatti lakos.

11.       Az Alapítvány megszűnése:

Az Alapítvány a bírósági nyilvántartásból való törléssel szűnik meg a Ptk. 74/E-G §-okra figyelemmel. Az Alapítvány megszűnése esetén a rendelkezésre álló vagyonból biztosítani kell, hogy a megkezdett programok befejeződhessenek. Az Alapítvány által vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell. A fennmaradó vagyon (pénzbeli, vagy tárgyi) az Alapítót (halála esetén a törvényes örökösét) illeti meg.

12.       Egyéb rendelkezések

A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv 74/A–74/F. §-ai, valamint a 2001. évi CVI. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

Az Alapítvány jogi személy. Jelen Alapítvány a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel. Az Alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló végzés jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

Az Alapító okiratot az Alapítók közösen értelmezték, azt akaratukkal mindenben egyezőnek találták, ezért azt elolvasás után helybenhagyólag aláírják. Az Alapító okirat módosítására az Alapító jogosult.

Igazoljuk, hogy a létesítő okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. 

Budapest, 2014. május 19.